Egyre több vállalat ismeri fel, hogy zöld energiába, különösen napelemes rendszerbe fektetni nem pusztán fenntarthatósági kérdés, hanem stratégiai előnyt – a többi között alacsonyabb költségeket, kiszámíthatóbb energiaellátást, jobb piaci megítélést, előnyösebb tárgyalási pozíciót stb. – jelentő beruházás. Mivel egy hosszú távú, 20-30 éves időtávra szóló befektetésről beszélünk, egy napelemes beruházás előtt óhatatlanul felmerülnek a mindenkit foglalkoztató kérdések: mennyi idő alatt hozza vissza az árát, és mennyit hoz a konyhára?
A jó hír az, hogy vállalati felhasználás esetén egy napelemes rendszer mindenképpen visszahozza az árát, a megtérülés gyorsaságát és a befektetés jövedelmezőségét, a realizálható nyereséget azonban több tényező befolyásolja. Utóbbiakat a legegyszerűbben a nettó jelenérték (NPV) számítással határozhatjuk meg, amely a kezdeti befektetési kiadások, a várható későbbi ráfordítások, illetve pénzhozamok számításakor – hosszú távú befektetés lévén – figyelembe veszi a pénz időértékét is. Azaz, hogy mennyit ér majd a ma befektetett pénzünk 20 éves időtávon. A következő bekezdésekben részletesen elemezzük ezeket a szempontokat.
1. A rendszer mérete és típusa
Az egyik fontos tényező a rendszer mérete és típusa (a közcélú hálózattal való kapcsolata), amely befolyásolja a megtérülés idejét és a lehetséges energiamegtakarítás mértékét. Nézzük meg, hogy vállalatok esetében milyen típusú rendszerekről beszélhetünk:
- 50 kWp teljesítményig a napelemes rendszer betáplálhat a közcélú hálózatba. Ebben a modellben a betáplált, illetve a hálózatból felvett áram közötti különbözetért fizet a fogyasztó. A 2024. januárjától érvényes bruttó elszámolás szerint a szolgáltató jóval magasabb áron értékesíti az áramot a fogyasztónak, mint amennyiért megvásárolja tőle, ezért különösen fontos, hogy a napelemes rendszer termelése minél inkább összhangban legyen a fogyasztással. Ilyen típusú rendszerek elsősorban a háztartások és a kisebb energiafogyasztással rendelkező cégek, vagy azok telephelyei számára jelentenek ideális megoldást.
- 50 kWp teljesítmény felett a napelemes rendszer nem táplálhat be a hálózatba, ezért úgynevezett visszwatt-védelemmel kell ellátni. Az ilyen rendszerek lényege, hogy a napelemek által megtermelt, de fel nem használt energia “elveszik”. Ezért itt különösen fontos, hogy a termelés és a fogyasztás a lehető legjobban egybe essen. Hiszen, ha magas a visszwatt veszteség, nőhet a megtérülés ideje.
A megtérülési idő mindkét esetben javítható, ha az aktuálisan fel nem használt energiát eltároljuk. Az energiatárolók beépítésével nagyobb méretű/teljesítményű napelemes rendszer építhető, illetve csökkenthető a visszwatt veszteség, ezáltal növelhető az önfogyasztás. Noha az akkumulátorok beépítése nagyobb beruházási költséggel jár, hosszabb távon jobb megtérülést eredményez, hiszen nagyobb arányban támaszkodhatunk a saját magunk által megtermelt, ingyenes energiára. Az éppen fel nem használt energiát akkor is hasznosíthatjuk, amikor nem süt a nap: például este, elektromos járművek töltésére, vízmelegítésre, világításra stb.
Ha például egy cég napelemes rendszere 40 százalékos visszwatt veszteséggel üzemel, energiatárolók beépítésével a veszteség 10-15 százalékkal csökkenthető, azaz ennyivel nagyobb lesz az önfogyasztása, ami javítja a megtérülést. Az energiatárolóval rendelkező vállalatok ráadásul a jövőben értékesíteni is tudják a tárolókapacitásukat, amivel szintén pénzt kereshetnek.
2. Az optimális méretezés és tájolás
Sokat nyom a latban a napelemes rendszer optimális tájolása, hogy a lehető legtöbb napsugárzás érje a paneleket. A tervezésnél ezért precíziós drónnal mérjük fel a telepítés helyét, a különféle tereptárgyakat (kémények, antennák, fák stb.), azok árnyékhatásait, majd figyelembe véve az egész éves napjárást, számítógépes modellezéssel határozzuk meg a legjobb panelkiosztást. Minél jobban növeljük a „befogható napsugárzás” mennyiségét – és azt hatékonyan fel is tudja a vállalkozás használni –, annál nagyobb rendszer telepíthető. Következésképpen: nagyobb lesz a tőkére eső megtérülés is.
3. Az áram ára
Az áram beszerzési ára vállalatonként eltérő, és jelentős hatással van a napelemes rendszer megtérülésére. A nagyobb cégek gyakran az áramtőzsdén vásárolnak áramot, míg mások fix áron kötött, 1-2 éves szerződésekkel dolgoznak. Az áram beszerzési árát a fogyasztási profil is befolyásolhatja – például egy logisztikai cég kiegyenlítettebb fogyasztással olcsóbban juthat áramhoz, mint egy olyan vállalat, ahol ingadozó a fogyasztás, mert nagy energiafogyasztással járó műveletek vannak.
Az elmúlt években az áram ára drasztikusan emelkedett. 2020-ban még 18-19 Ft/kWh volt, míg 2022-ben a 7-8-szorosára nőtt. 2023-ban az árak némileg csökkentek, de még mindig magasak: a korábbi ár négy-ötszöröse körül, azaz 80-140 Ft/kWh között mozognak. A napelemes rendszer megtérülése szempontjából fontos tényező ez, hiszen minél magasabb az áram ára, annál gyorsabban térülhet meg a napelemes beruházás. Emellett az áram árának jövőbeli alakulása, vagyis az inflációs prognózis szintén fontos elem a beruházás nettó jelenértékének kiszámításánál.
4. A saját termelésből származó csökkenő költségek
Az önellátás révén csökkenő költségek – mint például az alacsonyabb rendszerhasználati díj – szintén csökkentik a megtérülés idejét és növelik a befektetés értékét. Emellett a saját energiatermelés a jövőbeli áringadozásoknak való kitettséget is csökkenti, hiszen kisebb lesz a hálózatból vett árammennyiség részaránya.
5. Üzemeltetési és avulási költségek
Végül, de nem utolsó sorban, a napelemes rendszerek üzemeltetési és avulási költségeit is figyelembe kell venni. Habár a napelemek fenntartása viszonylag alacsony költséggel jár, és az avulás mértéke is csökkent az utóbbi időben (évente csak mintegy 1%), ezeket a tényezőket is bele kell kalkulálni a teljes költség-haszon elemzésbe.
Áruházi esettanulmány a megtérülésről
Vegyük egy konkrét esetet, ahol egy áruház döntött a napelemes rendszer telepítése mellett, teljesen piaci alapú beruházásként, támogatás igénybevétele nélkül:
- Rendszerméret: 250 kWp (visszwatt védelemmel, energiatároló nélkül)
- Áramár: 120 Ft/kWh
- Beruházási költség: 70 millió Ft
- 20 év alatti NPV: 1 600 000 000 Ft
- Megtérülési idő: 2 év
A 70 millió forintos kezdeti befektetés mellett a rendszer megtérülése két év, ami figyelemreméltó pénzügyi teljesítmény. A 20 éves időtávra számított nettó jelenérték (NPV) pedig még inkább kiemeli a napelemes rendszer gazdaságosságát és hosszú távú pénzügyi előnyeit, hiszen egy éves szinten 20 százalékos hozamot biztosító befektetésről van szó.
Összefoglalás
A fenti példa után megállapítható, hogy a megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a napelemes rendszerek kiemelkedően gazdaságos beruházások lehetnek. A megtérülési idő általában 2-4 év között mozog, ami tovább csökkenthető európai uniós, vagy egyéb támogatások igénybevételével.
Szakértői támogatás a Green Geo-tól
Egy napelemes rendszer megtérülését nagyban befolyásolja a megfelelő előkészítés és tervezés. Erről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja el: 3+1 fontos részlet, ami nem maradhat el egy napelemes rendszer tervezésénél
Egyedi igényekre, fogyasztási profilra szabott megoldásokkal támogatjuk a vállalkozásokat a zöld átállásban. Komplex szolgáltatásaink magukban foglalják a napelemes rendszerek tervezését, kivitelezését és üzemeltetését, valamint az energetikai optimalizálást és az energia-menedzsmentet. Szakértelmünkkel és a legújabb iparági trendek ismeretével támogatjuk ügyfeleinket a fenntartható és gazdaságilag előnyös energiaforrások használatában.
