Szaldós vagy bruttós elszámolást válasszam? – részletes útmutató
Először is lássuk tisztán a fogalmakat!
Szaldó – A többlet energiatermelés és az energiafelhasználás közötti különbözet szerinti elszámolás. Részletesebben lásd a cikkben.
Bruttó – Az áramszolgáltató más (éppen aktuális) áron vásárolja meg a fogyasztó által a hálózatba betáplált energiát, mint amennyiért a fogyasztó később visszavásárolja az áramot a hálózatból. Részletesebben lásd a cikkben.
Ad-vesz – Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő. Hálózatra tápláló rendszer esetén a felesleges (háztartási fogyasztáson felül) termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. A fogyasztó által megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi – a mérés elvéből eredően – a szolgáltatott egységáron. A naperőmű által termelt villamos energia és a közcélú hálózatból vételezett villamos energia különbözetét kell kifizetni, többlet termelés esetén pedig ezt a fogyasztó visszakapja a szolgáltatótól.
Túltermelés (export)
Önfogyasztás (termelt mínusz export)
Vételezett energia (import)
Központi energia elosztó, energiabank – ahonnan minden felhasználó számára az áramellátást folyamatosan biztosított.
Jelenleg szaldós elszámolás van érvényben
Ez azt jelenti, hogy az általad megtermelt energiával megegyező mértékben vehetsz ki később energiát a központi energia elosztóból. Amennyiben többet fogyasztasz, mint amennyit egy év alatt megtermeltél, csak a különbözetet fizeted ki az áramszolgáltató felé. Ellenkező esetben ha többletet termelsz, akkor (a megtermelt és elfogyasztott áram) a kettő közti differenciát visszaigényelheted az energiabankból. A pénz visszaigénylés módjáról korábban itt írtunk egy részletes cikket.
Vagyis a gyakorlat szintjén nyáron rengeteg energiát termelnek a napelemes rendszerek, melynek ebben az időszakban csak kis részét használják fel a tulajdonosaik. A téli hónapokban azonban a megnövekedő energiaszükségletüket a közös használatú áramhálózatból nyerik, mint bárki más. Ennek oka, hogy ezekben a hónapokban a kevés napsugárzás miatt nem tudnak elegendő villamos energiát előállítani a napelemek.
Így el is jutottunk az egyik legfogósabb kérdéshez, az energia tárolásához. Mivel az energia gazdaságosan néhány napnál tovább nem tárolható, így pl. a hosszantartó felhős/ködös hetek során a napelemes rendszerrel rendelkezők sem tudnak megújuló energiát előállítani és használni. A szaldós szabályozás -ahogy azt már fentebb írtuk- azt teszi lehetővé, hogy az áramszolgáltatónak nyáron betermelt energiavolumennel megegyező mennyiséget ezekben az időszakokban is használni lehessen.
Éves elszámolás alkalmazásakor a fogyasztó az előző évi fogyasztása alapján azonos összegű havi részszámlákat kap, majd az éves leolvasás alkalmával kerül megállapításra a ténylegesen elfogyasztott villamos energia mennyisége. Fontos megjegyeznünk, hogy az energiamennyiség elszámolásának alapja a szaldós elszámolás esetében a kWh és nem a forint. Amennyiben tehát a fogyasztásod nem érte el a részszámlákon kiszámlázott energia mennyiségét, úgy a különbözet visszafizetésre kerül. Amennyiben a fogyasztásod meghaladja az elszámolási időszakban a részszámlákon kiegyenlített mennyiséget, a különbözet az elszámoló számlával kerül elszámolásra. Az éves elszámolás módjáról bővebben ebben a cikkben írtunk korábban.
Mi a jelenlegi szabályozás a hátránya?
Nagyon fontos szempont, hogy a villamos energiát nem lehet gazdaságosan tárolni, legalább is néhány napnál tovább.
Vagyis mi lesz azzal a nyári többlet energiával, amit a napelemes rendszerrel rendelkezők bejuttatnak a közműcégnek?
Egy részét természetesen felhasználja az áramellátó a környező fogyasztóknál (házaknál), más részét eladja, de sok esetben marad egy felesleges többlet, amit komoly veszteségek árán tud csak eljuttatni távolabbi fogyasztókhoz, hiszen az energia szállítása drága és igen körülményes.
A magas téli áramfogyasztások (elektromos fűtés, sötétség miatt több villany), esetén az áramszolgáltató csak egy ideig tudja a megnövekedett igényt megújuló energiából fedezni. Amint az elfogy más, például fosszilis, jellemzően atomenergiából származó forrásból tudja az igényeket kielégíteni.
Ezt az energiatermelésben különböző forrásokból származó összesen felhasznált, vagy megtermelt energiát nevezzük energiamixnek.
Jó ha tudod, hogy országonként eltérő energiamixszel rendelkeznek a fogyasztók. A kapacitásokat nagy mértékben az egyes országok fekvése, éghajlata és energiahordozó készleteik nagysága határozza meg.
Magyarország adottságai napenergia-hasznosítás szempontjából kedvezőbbek, mint sok más európai országé. Erről ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Összességében azt érdemes látnod, hogy társadalmilag az az elsődleges környezetvédelmi célunk, hogy energiamixünk egyre nagyobb hányadát képezzék a megújuló források.
Azaz kiemelten fontos feladat, hogy a megújuló energiát lehetőleg a termelés helyszínén vagy ahhoz közel használjuk fel. Jelenleg technológiai és szabályozási szempontból is a világ egyik legjobban kutatott kérdésköréhez tartozik a Föld, valamint az emberek számára egyaránt a lehető legelőnyösebb felhasználási mód megtalálása..
Ehhez képest mire ad választ a bruttós elszámolás?
A fentiekből jól látható, hogy szükség van egy olyan elszámolási rendszer megalkotására, ami ezt az irányt (törekvést) segíti és támogatja, egyúttal elősegíti a napelemes rendszerek elterjedését. Tehát egy olyan igazán környezettudatos megoldásra van szükség, ahol a megtermelt energia gyorsan és könnyedén hasznosítható, valamint nem kell drágán és rossz hatékonyságokkal messzire szállítani. Olyan megújuló energia barát környezetet kell kialakítani, ami globális léptékben fenntartható, és a különböző energiatermelési módokat tekintve egyensúlyban van. Nem beszélve arról, hogy igazságos is, hiszen korrektebb elszámolási rendszert jelent azon felhasználók felé is, akik -például családi ház híján- nem tudnak energiát termelni, így télen-nyáron veszik az áramot. Erre hivatott a a bruttós elszámolási rendszer megalkotása.
A bruttós elszámolás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a napelemes rendszerrel rendelkezőket arra ösztönzi, hogy az általuk megtermelt energiát minél nagyobb arányban, helyben használják fel.
Hogyan is néz ki ez az elszámolási mód pénzügyileg?
Itt a szaldós elszámoláshoz képest nem az éves betermelt és fogyasztott mennyiség különbözete adja meg az elszámolás alapját. A bruttós szabályozás lényege, hogy a betermelt energiát alacsonyabb áron veszi át a szolgáltató, mint a vételezett energiát (lásd keretes írásunk). Ezzel sarkallja a fogyasztókat, hogy az általa megtermelt energia lehető legnagyobb része helyben kerüljön felhasználásra. Erre kiváló megoldás lehet akár az okosházak kialakítása, elektromos autó használata, vagy akár a fűtési, hűtési rendszerek összekapcsolása a napenergiával. Annak dacára, hogy az akkumulátoros rendszerek árai az elmúlt években drasztikusan csökkentek még mindig meggondolást igényel a beruházás.
Lássuk a folyamatot és a megtérülési pontokat!
A megtermelt, de fel nem használt energia többletet átveszi tőled az áramszolgáltató. Ezt a többletet meghatározott kWh/áron átveszi tőled az áramszolgáltató, ám amikor vételezel – pl. a téli energiaszükséglet idején – akkor a vételezési ár értelemszerűen magasabb lesz. Összességében tehát minél kisebb a helyben elfogyasztott energia mennyisége éves szinten, annál nagyobb lesz a különbözet a betáplált és a vételezett fogyasztásod között. Ezek alapján érdemes pontosan megterveztetni a napelemes rendszeredet, mert egyre inkább fontossá válik, hogy az áramfogyasztási szokásaidnak (home office, főzés, szauna, elektromos autó) megfelelő legyen, ami a napelemes rendszerbe való beruházásod megtérülési idejét befolyásolja. Láthatod, hogy a napelemes rendszerrel egy időben egyébként is, de a bruttós elszámolás esetén hatványozottan érdemes előre gondolkodnod.
Tehát ha ilyen jövőbeni terveid vannak, akkor a napelemes rendszer kapacitásának tervezése során érdemes figyelembe venned, hogy egy okos otthonnal, illetve elektromos autóval nem csak energiatakarékosabb életvitelt élhetsz, de a megtérülési idődet is jelentősen lecsökkentheted.
Az autó töltéssel kapcsolatban itt írtunk egy összefoglaló tájékoztató cikket, amiből megtudhatod, hogy miként segíthet az elektromos autó a napelemes rendszered minél gyorsabb megtérülésében úgy, hogy közben környezettudatos közlekedési eszközt használsz.
A bruttós elszámolás tehát a szaldós elszámolási rendszerhez képest mindenképpen egy fenntarthatóbb modellt képvisel, mely által egyéni és társadalmi szinten egyaránt tehetünk egy zöldebb bolygóért. Azaz ez a napelemes elszámolási módszer váltás tekinthető egyfajta környezettudatos felelősségvállalásnak is.
Mindenkire ugyanazok a határidők vonatkoznak?
Nem. Általános szabály, hogy a 2023. december 31-ig napelemes rendszerre váltók még a szaldós rendszer szerint számolhatják ki megtérülésüket, ám ezt követően már csak a bruttós elszámolás lesz érvényben az új belépők számára. Természetesen a szaldós elszámolással szerződőkre a későbbiekben is a a szaldós is marad érvényben egészen addig, míg a rendszerre beruházó el nem adja ingatlanát, vagy le nem cseréli napelemes rendszerét, vagy éppen addig, amíg nem bővíti a meglévő villanyórája teljesítményét.
Ám jó tudni, hogy azokra a felhasználókra, akik a napelemes rendszerüket állami, vagy EU pályázatból kívánják részben vagy egészben finanszírozni, a pályázatokban leírt időpontok érvényesek. Azaz példának okáért akik az Otthonfelújítási támogatás segítségével valósítanák meg a napelemes rendszerre való beruházásukat, azoknak június 30-ig kell rendelkezniük hálózathasználati szerződéssel. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor már csak a bruttós elszámolás lehetőségével élhetnek, ha élni kívánnak az 50%-os támogatási formával.
Jó hírünk van viszont azoknak, akik 0%-os támogatást vesznek igénybe az MFB pontokon, hiszen számukra még mindig köthető szaldós szerződés.
Ha napelemes rendszerben gondolkodom, miért ruházzak be minél hamarabb?
A napelemes rendszerek 2020. III. negyedévétől kezdve elkezdtek rohamosan drágulni a piacon.
Ennek egyik oka, hogy oly’ módon megnövekedett a napelemes rendszerek iránti kereslet, hogy a tavalyi évben gyártott napelemekhez képest idénre már év elején 27%-os növekedést prognosztizáltak. Mindemellett erős hullám indult meg az amerikai és kínai piacon zöld energiára váltás tekintetében, amely világpiaci szinten is jelentős kereslet növekedést indukál.
A keresletnövekedést egészíti ki a tény, hogy egyes alapanyagok ára (üveg, szilícium, réz) jelentős mértékben megnövekedett, valamint már jelentkezik bizonyos alapanyagok hiánya is.
Nehézségeket okoz még a munkaerőhiány és a szállítási költségek drasztikus növekedése is.
2021. első negyedéves adataival számolva ez annyit jelent, hogy – egy átlagos, egy gyermekes, maximum 60 nm-es családi házra vetítve- a most beruházók kb. 200-300.000 Ft-tal magasabb áron jutnak hozzá a napelemes rendszerekhez, mint a tavaly nyáron indulók. Ez pedig egy egy évvel későbbi megtérülést is jelent.
Az már most jól látszik, hogy ezek az árak nem fognak visszaesni. Ezért az ingatlan értéknövelő és környezettudatos, potenciális beruházásba érdemes minél hamarabb belevágni a rövidebb megtérülés érdekében.
Összességében tehát melyik elszámolást válasszam?
Amennyiben nem élsz pályázati lehetőségekkel, szabad választásod csak 2023. december 31-ig lehet. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen az alábbi összegzésből láthatod, más szempontok szerint ugyan, de mindenképpen jól jársz a napelemes beruházással.
A teljes cikkből szépen kirajzolódik, hogy egyéni szinten a szaldós elszámolás szerinti beruházás kecsegtet a leggyorsabb megtérüléssel.
Miért vennéd akkor igénybe a bruttós elszámolást?
Mert egy sok milliós beruházás esetén nem mindegy, hogy hány százalékát kell önerőből finanszíroznod és mennyit kapsz úgymond ajándékba egy támogatás keretein belül. Tudnod kell, hogy egy jó támogatás, vagy pályázati forma akár nagyon jelentős 50-70%-os támogatást is adhat. Vagyis érdemes mérlegelned, hiszen könnyen lehet, a bruttós elszámolással jobban járhatsz. Tehát bruttós elszámolás esetén már nem azért támogatnak, hogy napelemes rendszered legyen, hanem azért, hogy egy fenntarthatóbb stratégia jöjjön létre egyrészt társadalmi szinten, másrészt, mivel saját akkumulátort használhatsz a közműével szemben, egyéni szinten is.
Mindenesetre a felhasználni kívánt állami vagy EU pályázat feltételeit nézd át alaposan. Ha ez másként nem rendelkezik- 2023. december 31-ig biztosan köthetsz szaldós szerződést.
