Az energiaközösségek olyan társulások, melynek tagjai – lakóközösségek, cégek, önkormányzatok – azért fognak össze, hogy közösen termeljenek, tároljanak, osszanak meg vagy használjanak energiát, általában megújuló források, például nap- vagy szélenergia felhasználásával.
Miért előnyös az energiaközösség?
Az energiaközösségek lényege abban áll, hogy tagjaik jellemzően nem egyenlő mértékben és azonos időpontban termelnek, illetve fogyasztanak áramot, ezért annak megosztása, a termelés és fogyasztás összehangolása mindannyiuk számára kölcsönös előnyökkel jár.
A közösség tagjai az összefogással:
- csökkenthetik saját energiaköltségeiket,
- plusz bevételre tehetnek szert a megtermelt áramtöbblet értékesítésével,
- kevesebb áramot vételeznek a közcélú hálózatról (kevesebbet vásárolnak a szolgáltatótól, energiakereskedőtől),
- és zöldebb lesz az energiafelhasználásuk.
Az EU stratégiai elképzelése alapján az energiaközösségek az alulról építkező, közösségi alapú energiatermelés és -fogyasztás motorjaivá válhatnak. Ma már uniós és hazai jogszabályokban is lefektették az energiaközösségek működésének alapjait, és Magyarországon is elkezdtek szerveződni az első ilyen kezdeményezések.
Milyen energiaközösségek vannak?
Az energiaközösség egy gyűjtőfogalom, amely különféle típusú szerveződéseket foglalhat magában. Vannak például
lokális energiaközösségek,
társasházi energiaközösségek,
és ipari energiaközösségek is.
De erről majd később bővebben is lesz szó.
A magyar – EU-s irányelven alapuló – jogszabályi meghatározás szerint:
“Az energiaközösség egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy az energiaközösség vagy annak tagjai villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”
Mi többféle, működési modelljét tekintve lényegesen eltérő energiaközösséget, illetve kezdeményezést ismerünk Magyarországon, cikksorozatunkban ezeket mutatjuk be röviden.
Hogyan szerveződnek az energiaközösségek?
Az eddigi tapasztalatok alapján világosan látszik, hogy egy energiaközösség tipikusan akkor tud létrejönni, ha van egy olyan motorja – például egy önkormányzat, vagy iparági szövetség, közös képviselő – amely természeténél, küldetésénél fogva képes összehozni a különböző szereplőket, és hajlandó energiát, időt fektetni abba, hogy a kölcsönös előnyöket biztosító közösséget létrehozza. Szintén lényeges ismérve az energiaközösségnek a demokratikus szerveződés és döntéshozatal.
Cikksorozatunk következő részében a társasházi energiaközösség működési formáit mutajuk be, majd a lokális és ipari energiaközösségekkel folytatjuk.
