A megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások
A megújuló energiaforrások az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelmet kaptak. Íme egy zanzásított összefoglaló róluk.

A megújuló energiaforrások fontossága

Az elmúlt évtizedekben főleg a fosszilis energiahordozókat használta az emberiség, vagyis a nem megújuló energiahordozókat hasznosítottuk. Ezek közül a szén, a kőolaj és a földgáz a legismertebbek. Ezeknek az energiahordozóknak a használata nem összeegyeztethető az emberiség fenntartható fejlődésével, hiszen a mennyiségük véges, mert emberi léptékben mérve nem tudnak újratermelődni. 

Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy globális szinten visszaszorítsuk a nem megújuló energiahordozók használatát.

A megújuló energiaforrások ezzel szemben kimeríthetetlenek, hiszen folyamatosan újratermelődnek. A megújuló energiaforrásokra való átállás természetesen komoly anyagi beruházással jár, de függetlenné tehet minket a kőolajtól és a földgáztól.

 

Melyek a megújuló energiaforrások

Hogy melyek a megújuló energiaforrások? Ide sorolható a például geotermikus energia, a vízenergia, a napenergia, valamint a szélenergia is. 

Használatuk kisebb megterhelést jelent a Földnek, a víz- és levegőszennyezés visszább szorítható. Az újratermelődő energiaforrások felhasználási lehetőségét befolyásolják a helyi természeti adottságok.

Hazánk természeti adottságai a szakemberek szerint leginkább a biomassza és a geotermikus energia felhasználásának kedveznek, illetve mivel a napsütéses órák száma elég magas, ezért a napenergia hasznosítására is kedvező helyen élünk. Ezt bizonyítja, hogy 2023. február 10-én például megdőlt az napenergia-termelési csúcs Magyarországon. A (MAVIR) szerint 1953 megawatt (MW) értékkel dőlt meg a rekord ezen a hűvös februári napon. Ugyanis az új csúcs idején mínusz 2,4 Celsius-fok volt a hőmérséklet.

Magyarországon minden körülmény ideális ahhoz, hogy napenergiát használjunk energiaforrásként.

 

A szélenergia

A szél keletkezésének az az oka, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. Így a pólusok kevesebb energiát kapnak, mint például az egyenlítői régiók, és persze a szárazföld gyorsabban melegszik fel, vagy épp hűl le, mint a tengerek.

A szélenergiát többféleképpen hasznosíthatjuk, például áramtermelésre, vízszivattyúzásra is használhatjuk. Áram termelhető magánházak, vagy ipari létesítmények számára is szélenergiából, elvi akadálya nincs annak, hogy használni tudjuk. Sőt, fontos tudni, hogy a szélgenerátor 100%-osan zöldenergia, és már aránylag kis szélsebességnél is termeli a váltóáramot. 

 

Geotermikus energia: egy sokoldalú megújuló energiaforrás

A geotermikus energia olyan megújuló energiaforrás, melyet a Föld belső hője táplál. 

Fenntarthatósági szempontból ez az egyik legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energiaforrás. Ennek az az oka, hogy a geotermikus energiának kicsi a szénlábnyoma, mert az előállításához nem kapcsolódik bányászat és nincs szükség tüzelőanyagra. 

A geotermikus energia olyan megújuló energiaforrás, amely megbízható, folyamatos ellátást biztosít, hiszen független az időjárástól. A geotermikus fűtési és hűtési rendszerek élettartama pedig rendkívül hosszú, hiszen akár 50 év is lehet.  A geotermikus energia hasznosításának formái a hőszivattyú és a geotermikus erőmű.

A szakemberek szerint Izland után hazánkban lehet a legkönnyebben hasznosítani a geotermikus energiát.

 

Napenergiával a környezetért

A napenergiát aktív és passzív módon is lehet hasznosítani.

Passzív hasznosításnak számít, mikor a nap felmelegít egy épületet, egy falrészt. Ilyenkor az épületek megfelelő tájolásával használtuk ki a napenergia jótékony hatását. 

Aktív felhasználás pedig a napelemes rendszer. A napelemes rendszer működéséről, vállalati és magánfelhasználásáról sokat olvashatsz blogunkon. 

 

Ha napelemes rendszer telepítésén gondolkodsz, mert hiszel a megújuló energiaforrások hasznosságában és megkerülhetetlenségében, akkor bátran fordulj hozzánk!

 

Megosztás: